Már a harmadik körömet futottam, de ők még mindig ott ültek. Nekem három kör, nekik három szál cigi, legalábbis a pad alatt gyűlő kupac erre engedett következtetni. A városban talán nem zavart volna, de pár kilométerrel arrébb egy kis erdőben futva már tíz méterről is megéreztem a füstöt. A forrongó, tehetetlen indulat valahonnan a gyomrom legmélyéről kezdett elönteni.